Abda klub  

Település: Abda Megye: Győr-Moson-Sopron megye Irányítószám: 9151 Telefon körzetszám: 96 Lakosok száma: 3,127 Település rangja: község Polgármesteri hivatal címe: Abda, Szent István u. 20. Polgármesteri hivatal telefonszáma: 96/553-233 Polgármesteri hivatal e-mail címe: titkarsag@abda.hu

• a település részletes leírása

Abda környékének történetét földrajzi fekvéséből adódóan évszázadok óta a víz és az út határozta meg. A folyó épített és rombolt, éltetett és pusztított. A vizekben, vadban, fában, nádban gazdag területek a megélhetés mellett védelmet is nyújtottak az évszázadok folyamán a hadak ellen. A gyakori áradások, mederváltozások állandó veszedelmet jelentettek az itt élők számára. Abda község egyedülállóan példázza a megyében az árvizek, mederváltozás következményeit.

 A falu harmadik helye a mostani, amit 1830-ban kezdett el építeni a magasabban fekvő, úgynevezett Pityerdombra, az 1829-30-as kettős árvíz következményei miatt.

 Vályogból, nádból építették a házakat, széles, egyenes utcákban.

 Napjainkban már eltűnőben vannak a jellegzetes porták, a parasztgazda házak.
Abda ősrégi település a Kisalföldön. A Rábcán levő abdai átkelő fontos nyugat felé menő út, ami egyben Győr kapuját is jelentette, és ezért gondoskodtak védelméről. A vízen való átkelőhely a mindenkori vámszedőhely volt, ezért fontossággal bírt. A híd tulajdonjogát királyi oklevéllel többször rendezni kellett. Az abdai hídnál 1208 óta szedtek hídvámot, ami 1912-ben szűnt meg.
A falu nevének első írásos emléke először a középkori oklevelekben jelenik meg, 1153-ban, Obda alakban és Adalbert, II. Géza Szicíliába küldött követe végrendeletében olvasható a birtokok között.
Első, mai alakban történő említés IV. Béla idejéből (1235-1270) származik, aki Abda sziget felét a győri káptalannak adományozta.
Ó-Abda, Rosszfalu, Új-Abda. E nevek jelzik a régi térképeken a falu nevét, aminek történetében a Rábca folyó, az átkelőhely, az abdai híd és környéke történelmünk tragikus eseményeinek színtere évszázadokat átölelve.

 1566-ban a szigetvári hős, Zrínyi Miklós fejét az abdai hídnál vették át a hozzátartozói és a csáktornyai családi sírbolt lett végső nyughelye. 1701 tavaszán II. Rákóczi Ferencet a bécsújhelyi börtönbe vitték. Az abdai hídnál pihenőt tartottak és a legenda szerint egy halász halat ajándékozott a fejedelemnek, aki visszadobta a vízbe a következő szavakkal: „Bárcsak a most raboskodó Rákóczi, aki tégedet szabaddá teszen, hamar követőd lehetne, s megszabadulhatna.” 1849. június 28-án az abdai Rábca híd melletti sáncok védelménél elesetteknek állít emléket a Kápolna előtti sírhalmon álló gránit obeliszk. 1944. november elején huszonkét munkaszolgálatost – köztük Radnóti Miklós költőt – tömegsírba lőtték a Rábca folyó töltése mellett. Radnóti Miklós és társainak emlékét jelzi a tett helyszínén található emlékhely.
A Rábca folyó mely mindig meghatározó tényező volt, maradt a falu életében – folyópartjai, holtágai, rétjei, erdői szépségével, gazdagságával is megajándékozta a falu mindenkori lakóit, akik tanúbizonyságot tettek arról, hogy érdemes itt élni, ebben a folyók ölelte, vízjárta tájon, mert ez a táj, a házak, a növények és az állatvilág, az emlékek sokasága együttesen jelentik nekünk abdaiaknak – a Szülőföldet.
A Kedves Olvasónak jelentheti Abda község megismerését, és késztetést arra, ne csak átutazzon a falun, hanem álljon meg és keresse fel a történelmi emlékekben gazdag Abda község emlékhelyeit.
Somogyi Éva

• RÁKÓCZI-EMLÉKMŰ
• AZ ABDAI KÁPOLNA

 Radnóti Miklós Kultúrház.

Abdán a jelenleg kultúrházként működő épület alapjait, amely a Szent István utcában található, még a XIX.sz. végén rakták le és nyitott itt mészárszéket, hentesüzletet, vendéglőt az akkori tulajdonos, Somogyi György. Mivel szerette a kultúrát a 30-as években egy tánctermet építettek a helyiségekhez, s ez kiválóan szolgálta a táncos, falusi rendezvényeket.
A farsangi időszakban a tűzoltók itt tartották rendszeresen a báljaikat. Igazán emlékezetesek voltak a helyi színjátszók előadásai. Az 50-es évektől sportolási lehetőséggel és könyvkölcsönzéssel bővült a kínálat, majd TIT előadásokat, iskolai, falusi ünnepségeket szerveztek itt. Később a 70-es években pinceklub és mozi is működött itt.
Jelenleg a Zrínyi Ilona Általános Iskola az épületben tartja a tornaórákat, itt működik a teleház, ahol különböző számítógépes szolgáltatásokat vehetnek igénybe a falu lakói.
Különböző egyesületek, civil szervezetek tartják itt összejöveteleiket, az esti órákban a sporttevékenységek látogatottsága igen nagy. Radnóti Miklós emlékét őrzi és ápolja a falu, 1989-ben Radnóti Miklós márványba vésett portréja került a kultúrház falára, amelynek leleplezésekor jelen volt a Radnóti Emlékbizottság képviselője is.

Somogyiné Bakos Edina

„Őrizz és védj fehérlő fájdalom
S te hószín öntudat, maradj velem:
Tiszta szavam sose kormozza be
A barna füsttel égő félelem!”

Nagyobb térképre váltás

• Börcs
• Győr
• Győrújfalu
• Győrzámoly
• Öttevény